Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A médiaszabadságról a művelődés hetén

A media (2)

A művelődés hete, tanulás ünnepe című rendezvénysorozat keretében a média függetlenségéről tartottak kerekasztal-beszélgetést kedden a nagyváradi Ady Endre Líceum könyvtárában. A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) és a Sapientia Varadiensis Alapítvány szervezésében létrejött beszélgetésen a legnépszerűbb Bihar megyei médiatermékek képviselői, Borsi Balázs, a Reggeli Újság főszerkesztője, Dérer Ferenc, a Bihari Napló főszerkesztő-helyettese, Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője, Villányi Zoltán televíziós szerkesztő-riporter, illetve Fleisz János történész működtek közre. Az esemény moderátora Porkoláb Lajos, a debreceni Megyei Népfőiskolai Egyesület elnöke volt. A kerekasztal-beszélgetés előtt Fleisz Judit tanárnő olvasta fel Pomogáts Béla alább is olvasható vitaindító beszédét, mivel a budapesti irodalomtörténész betegség miatt nem tudott jelen lenni a nagyváradi találkozón.

A mai sajtószabadság és a ’90 előtti lehetőségek összevetésének kapcsán Dérer Ferenc felidézte, hogy a kommunista diktatúra idején a szerkesztőségeknek központi részről ki lett osztva egy teljes kiadvány arról, hogy mit tilos megjelentetni a sajtóban, és ezt szigorúab be is kellett tartani. Borsi Balázs ugyanakkor azt emelte ki, hogy míg ’90 előtt egy központi hatalom tartotta irányítás alatt a sajtót, addig napjainkban számos gazdasági és politikai csoportosulás igyekszik befolyásolni azt. Villányi Zoltán arról számolt be, hogy televíziósként egy teljesen más porblémával kellett szembesülnie, mégpedig azzal, hogy bár a szabad véeménynyilvánítás joga adott, a régi beidegződések miatt sokan ódzkodnak a nyilatkozattételtől. A spektrum másik véglete a politikai palettáról került ki – olyan emberek, akik egyfolytában beszélni akarnak, és „nem lehet őket lelőni sem” – jegyezte meg viccelődve a televíziós szerkesztő.

A magyar sajtó magyarságával kapcsolatban Borsi Balázs arra a Bihar megyében fennálló sajátságos helyzetre mutatott rá, miszerint a legolvasottabb írott sajtótermékek tulajdonosai nem magyar nemzetiségűek. Szűcs László a sajtó óriási felelősségére hívta fel a figyelmet a helyes nyelvhasználatot illetően, ugyanakkor arról is beszélt, hogy bár a tulajdonosi háttérnek fontos szerepe van, ideális esetben ez csak az adminisztratív részre kéne kihasson, nem pedig a lapok tartalmára. Fleisz János sajtótörténeti szempontból arra világított rá, hogy bár napjainkban természetesnek vesszük a magyar sajtó létét, ez nem volt mindig így. Közvetlenül a Trianon utáni időszakban például az erdélyi magyar sajtó élet-halál harcot kellett vívjon a megmaradásért, hiszen a politikai képviselet híjján a teljes magyarság érdekeit a sajtó kellett képviselje.

A sajtó hitelességének két legfontosabb eleme az őszinteség és az objektivitás – hangsúlyotza Villányi Zoltán. Szintén a hitelességről szólva Fleisz János elmondta, hogy bár az írott sajtó a történettudományok szempontjából nagyon fontos forrás, hiszen részletesen rávilágít a köznapi élet helyzeteire, a történészek mégis csak akkor vonnak le belőle következtetéseket, ha más forrásokkal is össze tudják vetni, hiszen nem garantált az objekivitása. Szűcs lászló hozzátette, hogy munkatársainak meg is tiltja, hogy sajtótájékoztatókra járjanak, mert véleménye szerint akkor azt fogják megírni, amit diktálnak nekik, és nem azt, amit ők maguk akarnak.

Teljes függetlenség nincs a sajtóban, tisztesség és szakmaiság viszont van, és ez garantálhatja a hitelességet – vonta le a következtetést a beszélgetés végén Szűcs László. Fleisz János hozzátette: ahhoz, hogy a sajtó maga vessen fel és tárgyaljon közéleti problémákat ahelyett, hogy a politikumra hagyná a kezdeményezést, ennek érdekében függetlennek kell maradnia.

Szombati-Gille Tamás