Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A Kert utcai történet a lakók szemszögből

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ismét felkapott téma az a városrendezési projekt, mely alapján a nagyváradi önkormányzat a megyeszékhely ultraközponti részében ingatlanokat, egyebek mellett egy műemlék épületet is le akar bontatni.

A Kert utca elején sok az üres bolt, lepukkant ingatlan

A Kert utca elején sok az üres bolt, lepukkant ingatlan

A Kert (ma Avram Iancu) utcában levő úgynevezett „török ház” kapcsán pattant ki vita az önkormányzat és a magyar pártok között, ugyanis utóbbiak úgy vélik, nem volna szabad semmiképpen lebontani ezt az épületet, mert hozzá tartozik a város magyar múltjához és szerves részét képezi a műemlék városközpontnak. A napokban már aláírásgyűjtést is kezdeményezett az RMDSZ nagyváradi szervezete a bontás ellen tiltakozva, több politikus meg is szólalt az eset kapcsán (éppen tegnapi sajtótájékoztatóján Huszár István, a városi RMDSZ-frakció vezetője és Kis Gábor tanácsos). Az Ilie Bolojan vezette önkormányzat szerint az utcaszakaszt (még nem tudni, hány régi épületet), ha a korszerűsítés úgy kívánja, igenis le kell bontani, a magyar érdekvédők szerint meg nem szabad ezt megtenni. Szóval sokan megszólaltak és véleményt nyilvánítottak a tervezett bontásról, egyedül a leginkább érintettek, azaz a lebontásra szánt épületekben lakó egyszerű polgárok véleménye nem került nyilvánosság elé. Tegnapi terepszemlénken szétnéztünk a Kert utcában, és bementünk pár udvarba is.

A Kert utca elején sok az üres bolt, lepukkant ingatlan

A Kert utca elején sok az üres bolt, lepukkant ingatlan

Egykor valóban csak kertek voltak itt

Hogy képbe legyünk ennek az ultraközponti résznek a múltjával, utánanéztünk, mit is lehet tudni várostörténeti szempontból a Kert utcáról.

A Kert utca nyomvonala már egy 1797-ben készült térképen rajta van, de az utca elnevezése hivatalosan még az 1820-ban készült térképen sem szerepelt, ekkor sincsenek még épületek vagy házak berajzolva, valószínűleg még csak kertek lehettek a házak helyén, innen is eredhet az elnevezése. Az 1859-es névjegyzékben még két részből állt, de már szerepelt a Kert utca elnevezés, a másik részét ekkor Rózsa utcának hívták, ma a nem éppen magyarszeretetéről elhíresült román forradalmárról, Avram Iancuról van elnevezve. A Kert utca 2. szám alatti, egykori Kutiák-féle ház homlokzatát 1914-ben alakították át. 1904-ben a ház tulajdonosa özv. dr. Kutiák Ágostonné. A Kert utca 4. szám alatt található épület tulajdonosa 1904-ben a Nagyváradi Ipartestület, a Kert utca 5. számú ház tulajdonosa 1904-ben Wallerstein Fülöpné nagyváradi özvegy volt. A múlt század elején tehát a kiépült utca már a város legelőkelőbb központi részei közé tartozott. A második világháborút követően az itt levő ingatlanok nagy részét a kommunista rezsim államosította, s az 1989-es rendszerváltást követően nagyon sok ház (egykori tulajdonos vagy leszármazott, illetve visszaigénylés hiányában) maradt az állam tulajdonában mind mai napig.

A régi épületekről mállik a vakolat, évek óta nem újított fel itt semmit az önkormányzat

A régi épületekről mállik a vakolat, évek óta nem újított fel itt semmit az önkormányzat

 

Málló vakolat, üres bolthelyiségek

Ha ma elindulunk a Kert utcában, azt tapasztalhatjuk, hogy ultraközpont ide vagy oda, bizony nagyon elhanyagolt rész ez. Az utca legelején egy élelmiszerbolt és egy kifőzde nyílt, tovább haladva azonban bezárt boltok, eladásra kínált helyiségek, málladozó vakolatú romos épületek sorakoznak.

Benyitottunk az 5-ös szám alatt levő udvarra. Szűk, szegényes udvar ez, több lakás van benne. Semmi műemlék jelleg vagy akár a régi Váradra emlékeztető romantika nincs itt, ez bizony egy régi, rossz állapotban levő belvárosi udvar. A lakók (és nemcsak az 5-ös szám alatt) elég bizalmatlanok. Mint kiderült, nem nagyon mernek, akarnak nyilatkozni a tervbe vett bontásról, ugyanis a lakások túlnyomó része a váradi önkormányzat tulajdonában van, az emberek a város bérlői.

Szűk szegényes udvarok, apró salétromos falú lakásokkal

Szűk szegényes udvarok, apró salétromos falú lakásokkal

 

Salétromos falak és bankkölcsön a felújításra

Sokat keresgélünk, míg végre akad egy hölgy, aki (neve elhallgatását kérve) elmondja, mi a helyzet itt. Az 5-ös szám alatt például 9 lakás van, ebből hat állami tulajdon. Riportalanyunk is a várostól bérli 11 éve a lakást, amiben lakik, azonban kénytelen volt azt a saját pénzéből felújítani. A régi falak ugyanis meg vannak ereszkedve, salétromosak. Az önkormányzat pár lakásnál a tető megjavítását, felújítását vállalta ugyan, a többit önerőből javíttatta meg az a lakó, akiknek futotta rá. Javítás ide vagy oda, a régi falakon csak kiüt a salétrom, mutatja az asszonyka, ahogy körbemegyünk a kicsi udvaron. Egy másik lakó, amikor megtudja, hogy a sajtó érdeklődik, mérgesen visszamegy otthonába, becsapja az ajtót, „nem akar magának bajt”, nem nyilatkozik.

Riportalanyunk elmondja, az itt lakók csak a sajtóból és mendemondákból tudják, hogy esetleg lebontják otthonaikat, az önkormányzat részéről hivatalosan ez ügyben senki nem kereste meg még őket. Pedig eléggé ideges itt mindenki emiatt. Senki nem akar költözni, de azok, akik bérlik a lakást, bele kell törődjenek, ha menni kell. Más kérdés, hogy a törvények szerint egy idő után ezeket a lakásokat a bérlők megvásárolhatják, ezért is öltek a feljavításba annyi pénzt. Van, aki hét és fél évig nyögte a bankkölcsönt, amiből rendbe tétette a salétromos szoba-konyhás részt, abban a tudatban, hogy úgyis megveszi majd. Ha viszont költözni kell, ez nem lehetséges, kezdheti az egészet elölről és nem valószínű, hogy az önkormányzat méltányos kártérítést ad.

Szűk szegényes udvarok, apró salétromos falú lakásokkal

Szűk szegényes udvarok, apró salétromos falú lakásokkal

Valójában senki nem ragaszkodna itt foggal-körömmel a kicsi és lepukkant lakásokhoz, de tartanak attól, hogy valahol a város végén kapnak majd másik lakást. Több szociális hátrányos helyzetben lévő család is él ezekben a Kert utcai házakban, számukra a költözködés még bonyolultabb lenne, hiszen rokkantak, idősek vannak köztük. Az utca közművesítése is sok kívánnivalót hagy maga után, tudjuk meg, a régi kanálisrendszer például havonta eldugul és szippantóskocsikkal lehet csak kitisztítani a lefolyókat. Nagy tehát a bizonytalanság a Kert utca szegényes kis udvaraiban.

A 7-es szám alatt azonban nemrég egy vadonatúj emeletes épületet húztak fel. Ha az utcarész lebontásra kerülne, ez is a buldózerek áldozatává válna, s kérdéses, mekkora kártérítést ítélnek meg akkor ezért a tulajdonosnak. Meg is akartuk keresni a tulajdonost, de a kapu zárva volt, senki nem nyitott ajtót, pedig kíváncsiak lettünk volna, mikor, ki adta ki az építkezési engedélyt az emeletes házra, a lebontásra szánt utcarészen.

A Kert utca lakói tehát bizonytalanok. Nem értik, mi történik, lesz-e bontás vagy sem, ha igen, hova mennek lakni? Őket nem igazán érdeklik a műemlékekre vonatkozó törvények, fontosabb számukra az, hogy legyen fedél a fejük fölött. Lesik hát az újsághíreket és azon tanakodnak, elindulnak vajon Bolojan buldózerei a Kert utcában, vagy elül ez az egész cirkusz és maradhat mindenki a bérelt vagy megvett kis otthonában.

Szőke Mária

 

Jó három évvel ezelőtt már téma volt a Kert utca páratlan számú házainak a lebontása, amikor a váradi városvezetőség közvitára bocsátotta az általános városrendezési tervet. Azután a téma elült, mert a hivatalosságok a Szent László (ma Unirii) tér átépítésére koncentráltak. Az eredeti javaslatban egyébként szerepelt a Vámház (ma Sucevei) utca jobb oldalán lévő épületeinek lebontása is. Mindezt azért, hogy kiszélesíthessék az úttestet a Nagyváradi Egyetem és a körgyűrű irányába, hogy kerékpárutat építsenek, valamint hogy villamosvonalat építsenek (a villamospályáról idő közben kiderült, hogy műszakilag kivitelezhetetlen). 2013 nyarán a tervezett bontások ellen aláírásgyűjtést indított az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete is, és amint azt akkor Csomortányi István elmondta, „több ezren” írtak alá. Az ezernyi aláírással ellátott ívekkel azonban semmi sem lett, és a Néppárt azóta is hallgat a témáról.