Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A Kanonok sortól a lagúnák városáig

Harmadik alkalommal szervezett közös kirándulást a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola és a Mihai Eminescu Főgimnázium. Mottóul akár a „három az olasz igazságot” is választhatták volna, hisz – egy kis szlovén kitérőtől eltekintve – három olaszországi város, Padova, Verona és Velence volt az úti cél.

A sztalagmit alulról felfelé, míg a sztalagtit fentről lefelé nő

A sztalagmit alulról felfelé, míg a sztalagtit fentről lefelé nő

Izgatottan szállt fel mindenki az autóbuszra a Kanonok sori megállóban. Érezni lehetett a levegőben, hogy nem mindennapi kirándulás vár a bihari utazókra: meseszép cseppkőbarlang, legendákkal átszőtt középkori olasz városok és természetesen Velence, a maga természetes bájával és romantikájával.

 

Postojna

Bihar megye egyik kedvelt kirándulóhelyén, a csodaszép Medve-barlangban sokan voltunk már, így a többség látott sztalagmitot és a sztalagtitot. Ennek ellenére Szlovénia világhírű látványossága, a Postojna városban található cseppkőbarlang lenyűgözte utazóinkat. Ehhez a szlovének is hozzátesznek egy lapáttal, hisz kisvasúttal szállítják a turistákat a Pivka folyó által évmilliók alatt kivájt, közel 25 kilométeres barlangba, melyet körülbelül öt kilométeren a kivilágításnak köszönhetően látogatni lehet. A vonatoztatás szűk alagutakban, éles kanyarokkal történik, ahol gyakori a szűk tér és a hatalmas termek váltakozása, miközben hűvös szél fúj arcunkba, és állandóan törölnünk kell a mennyezetről aláhulló vízcseppeket. A kisvasútnak köszönhetően a gyalogtúra a barlang belsejében kezdődik.

1872 óta jár vonat a barlangban

1872 óta jár vonat a barlangban

A barlangot a 17. században fedezték fel, az első szervezett turistacsoport 1819-ben érkezett. A második világháborúban a németek a barlangban üzemanyagot tároltak. Ezt a szlovén partizánok felrobbantották, és a hét napig égő tűz tönkretette a barlang jelentős részét.

A cseppkövek világában Csodaországban érezzük magunkat. Teremről teremre járva hol törpék, hol óriások vagyunk. Vigyázni kell az álmélkodással, mert aki lemarad, hirtelen a sötétben találhatja magát, ahogyan pár utazótársunkkal megtörtént, ugyanis a világítás egy idő után automatikusan kikapcsol. Szerencsére az ijedtségen kívül semmi baj sem történt, sőt a végén még azzal viccelődött a társaság, hogy a sötétben ugyanannyit láttak, mint az itt élő barlangi vakgőte, melyet népiesen emberhalnak is neveznek, mivel az emberbőrhöz hasonlít a színe. Utólag azt is megtudtuk Postojna „kabalaállatáról”, hogy akár 30 centiméterre is megnőhet, tízévente táplálkozik, teljesen csupasz, és először ebben a barlangban fedezték fel. Néhány példány egy barlangi akváriumban tekinthető meg.

A Szent Antal-bazilika a 13. században épült

A Szent Antal-bazilika a 13. században épült

 

Trieszt kikötője és Padova

A közel kétórás barlanglátogatást követően ismét buszra szálltunk, és elindultunk Olaszország felé. Útközben, mivel szorított az idő, csak az autóbuszról tekinthettük meg Trieszt városát és a partjait nyaldosó Adriai-tengert. Szállásunk Lido di Jesolóban, szintén a tenger partján volt, és nagy örömünkre meleg étellel vártak bennünket. A feltálalt minestrone leves egy tartalmas olasz levesféle (neve a minestra, azaz leves szóból származik), az olaszok egytálételként is fogyasztják, annyira telített különféle zöldségekkel.

Másnapi első úti célunk Padova volt, itt játszódik Shakespeare vígjátéka, A makrancos hölgy. A történelmi, művészeti és építészeti műkincsekben gazdag város ókori és középkori jellegét mind a mai napig megőrizte. A város védőszentje Szent Antal, elsősorban a szegények védőszentje. A testét őrző bazilika mind a mai napig jelentős zarándokhely. A legenda szerint, aki megérinti a szentet, annak teljesülni fog a kívánsága. Így gondoltuk mi is, amikor szerencsénkre sikerült bejutnunk a nemrég restaurált Scrovegni-kápolnába. Ez azért is különleges volt, mert általában csak elővételben lehet belépőt igényelni. A kápolna építészeti szempontból is említésre méltó, de igazi különlegessége, hogy belső falait Giotto di Bondone 38 freskója díszíti. Építtetője, Enrico Scrovegni padovai bankár volt, akinek édesapja Rinaldo Scrovegni nagy uzsorás hírében állt. A rossznyelvek szerint Enrico a kápolna építésével próbált apja számára bűnbocsánatot nyerni. Az egyik Giotto-festményen ő szerepel, amint Szűz Máriának átnyújtja a nevét viselő kápolnát.

Az Enrico Scrovegni bűnbocsánatát ábrázoló Giotto-festmény

Az Enrico Scrovegni bűnbocsánatát ábrázoló Giotto-festmény

A szerencsénk a kápolna megtekintésével véget is ért, mert a közeli, időszámításunk szerinti első században emelt Aréna zárva volt a látogatók elől. Csak az amfiteátrum körüli szoborparkot tekinthettük meg. Az egykori gladiátorviadalok helyszíne sajnos a középkorban szinte teljesen megsemmisült, és mára csak a csupasz falak árulkodnak az egykori véres küzdelmekről.

A szerencsések a Scrovegni-kápolna mellett

A szerencsések a Scrovegni-kápolna mellett

A Scrovegni-kápolnától átsétáltunk a Szent Antal-bazilikához. Útközben megcsodálhattuk Európa egyik leghatalmasabb terét, a Prato della Valét. A tér helyén egykor színház volt, de miután elmocsarasodott a terület, lecsapolták, és szoborparkot alakítottak itt ki. A kertszerű tér 82 szobornak ad otthont, amelyek a város hírnevét idézik, és egy szökőkút köré állították fel őket. Itt található Báthory István szobra is, aki a híres padovai egyetemen tanult. Később az egyetem udvarán fotózkodtunk is, gondolatban képeinkre odaképzeltük az egyetem olyan híres személyiségeit, mint Galileo Galilei vagy Kopernikusz.

A padovai Szent Antal-bazilika előtti tér ma sokkal tágasabb, mint eredetileg volt. A tér egyik érdekessége Donatello, a híres firenzei szobrász bronzból készült Gattamelata-lovasszobra. A művész főműve Gattamelata, eredeti nevén Erasmo de Narni, egykori zsoldosvezért ábrázolja, aki korának egyik legműveltebb harcosa volt. A szobor különlegességét tovább növeli, hogy ez volt az első öntött bronzszobor Itáliában, illetve az első ízben létesült olyan műemlék, amely egy személy nyilvánosság előtti dicsőítését szolgálta.

(folytatjuk)

Vad Zoltán