Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A Kanonok sortól a lagúnák városáig

(folytatás tegnapi lapszámukból)

 

Verona

Kora délután érkeztünk meg Észak-Olaszország turistacsalogató városába, melyet romantikája, középkori hangulata, rózsaszín mészkőből épült reneszánsz palotái és ősi épületei miatt pillanatok alatt meg lehet szeretni. Az Adige folyó partján elhelyezkedő település az öreg kontinens talán legromantikusabb városa is és egyben a szerelmesek kedvelt úti célja. Az UNESCO 2000-ben a Világörökség része státusszal illette, nem is csoda, hisz a főváros Róma után a leggazdagabb ókori emlékekben.

„Ó, Rómeó, miért vagy te Rómeó…” – hangzott el ezen az erkélyen. Kár, hogy ez nem igaz…

„Ó, Rómeó, miért vagy te Rómeó…” – hangzott el ezen az erkélyen. Kár, hogy ez nem igaz…

Veronáról nem lehet úgy mesélni, hogy nem említjük meg Rómeót és Júliát. A szerelmesek története ugyanakkor nem igaz történet. A Rómeó és Júlia mellett még egy másik Shakespeare-műnek (A két veronai nemesnek) is Verona a helyszíne. A legenda szerint Júlia háza a Piazza del Erbe közelében lévő ház, amely a híres erkélyjelenet helyszíne is. A valóságban ugyanakkor az írót nem ez a ház inspirálta: az épület ugyan elég régi, de az erkélyt csak 1936-ben építették hozzá, hogy turistákat csalogassanak ide. A hely mindig tele van szerelmespárokkal, akik magukat fényképeztetik a romantikus helyszínen, a falon pedig szerelmes levelek ezrei vannak. A figyelmes utazó jó néhány magyar „szeretlek” szót is felfedezhet a Bábel tornyához hasonló zűrzavaros falfirkák között. Mivel sok pénzt kértek a ház és az erkély meglátogatására, megelégedtünk azzal, hogy kívülről megcsodáljuk mindkettőt, de a ház udvarában álló bronz Júlia-szoborral szinte mindenki lefényképeztette magát.

Verona történelmi városközpontjának centruma a Piazza del Erbe, egy tipikusan olasz, négyszögletű tér éttermekkel, kávézók teraszaival, kis boltokkal. A tér a római birodalom korábban a Forum helyszíne volt, ma pedig Olaszország egyik legszebb vásártere. A szépsége nemcsak a téren épült középkori házaknak köszönhető, hanem többek között a tér közepén található, lenyűgöző 14. századi szökőkútnak és a 4. században emelt Madonna-szobornak. Ugyanitt megemlíthetjük Verona jelképét, ami nem más, mint egy messziről is látható, 84 méter magas 12. századi torony, a Torre dei Lamberti. A torony büszkén magasodik a Piazza del Erbe fölé, lenyűgözve minden arra járót annak ellenére, hogy a 15. században egy villámcsapás csaknem tönkretette. Ezt az építészeti remekművet a 18. században egy órával is kiegészítették, és a négy harangjából egy minden órában megszólal.

Az egykori Forum, ma Olaszország legszebb vásártere, a Piazza del Erbe

Az egykori Forum, ma Olaszország legszebb vásártere, a Piazza del Erbe

Mikor már azt hittük, hogy mindent láttunk Veronából, a város leghíresebb látványossága csak ezután várt ránk. A Piazza del Erbét elhagyva végigsétáltunk a világhírű Via Mazzini sétálóutcán, mely Verona fő bevásárlóutcája is egyben. A butikok, fagyizók, éttermek és ajándékboltok utcájának végében egyszer csak a Piazza Brá téren találtuk magunkat. Aki először pillantja meg az egykor szebb napokat is megélt veronai Arénát, hirtelen levegőt venni is elfelejt. Az időszámításunk szerinti 30-ban épült amfiteátrum az ókori római birodalom korából maradt ránk. A csodával határos módon az egyik legjobb állapotban fennmaradt építményben egykor több mint 30 ezer néző buzdította harcra a gladiátorokat. Nem tudtuk megállni, hogy ne ereszkedjünk le az egykori küzdőtérre, és egy pár percig ne képzeljük mi is gladiátoroknak magunkat. Valami fantasztikus érzés lehetett, amikor 30 ezer torokból egyszerre szakad fel a harci kiáltás. Így már mindjárt hihetőbbek a hőstörténetek, melyekben a gladiátorok emberfeletti tettekre képesek akár ember, akár állat elleni halálig tartó küzdelemben.

A veronai a világ harmadik legnagyobb amfiteátruma

A veronai a világ harmadik legnagyobb amfiteátruma

Egy 1117-es földrengés szinte teljesen elpusztította az aréna külső gyűrűjét, melynek köveit a környező házakba építették be. Biztonsági okokból ma már legfeljebb 15 ezer nézőt engednek be az opera- és színházi előadásokra. Érdekesség hogy Verdi Aida című operája volt az első 20. századi opera, melyet itt bemutattak. A komolyzenei hangversenyek mellett játszott itt többek között a Pink Floyd, a Deep Purple, a Dire Straits, Rod Stewart. Érdekes találkozása ez a múltnak a jelennel.

Kirándulásunk második napja annyira bővelkedett remekbe szabott látnivalókban, hogy este úgy éreztük, a sötétség hirtelen telepszik ránk. És ekkor Verona ismét meglepett bennünket! A kigyulladó szív alakú utcai lampionok egyértelművé tették, hogy melyik a világ egyik legromantikusabb városa, a hűvösebb esti szellő és a szemerkélő eső sem tudta elrontani idillikus hangulatunkat.

 

Murano

Kirándulásunk harmadik napján már korán reggel mindenki izgatottan várta, hogy megpillanthassa a lagúnák városát, Velencét. Számunkra azért is volt különleges, mert vaporettóval közelítettük meg Adria királynőjét. A nagy találkozásra azért még várni kellett, először az udvarhölgynél jelentkeztünk be, megálltunk Murano szigetén.

 Az üvegkészítés rejtelmei pár percben

Az üvegkészítés rejtelmei pár percben

Murano (a velenceiek nyelvén egyszerűen csak Muran) másfél kilométerre terül el Velencétől északkeletre. 1291 óta a velencei üveggyártás központja, de különösen a 16. században élte virágkorát e tevékenységnek köszönhetően. A muranói üveg fénykorában 37 üveggyár volt a szigeteken, ahol akkoriban 30 ezer fő lakott, ma már alig 5000 a lakosok száma. Az üveg Velence kevés exportcikkének egyike volt, ezért az üvegkészítők bizonyos kiváltságokat élveztek, például nemes kisasszonyokat vehettek feleségül. Mivel a mesterség fortélyait szigorúan őrizték, az üvegfúvó mesterek nem utazhattak el a velencei köztársaságból. A gyártás titkát idegeneknek továbbadó üvegfúvó mestereket halálbüntetés fenyegette. Ma azonban már több manufaktúra is rendszeresen tart bemutatókat a turisták számára.

Muranói üveg

Muranói üveg

Murano „főutcáján”, a Canale Ponte Longón kötöttünk ki. Az üvegkészítés rejtelmeibe Sandro és Tiziana vezette be a kíváncsi bihariakat. Házigazdánk, Sandro percek alatt elkészít bármilyen alakzatot. A bemutatójában egy klasszikus üvegvázát készített, melyet díszítő elemekkel is ellátott, majd egy ágaskodó lovat varázsolt elénk. Tátva is maradt a szánk! A bemutató végén nem tudtuk megállni, hogy ne vásároljunk az üvegcsodákból.

(folytatjuk)

Vad Zoltán