Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

„A helyesírás magas presztízsértékkel bíró ajánlás”

Sikerült megbarátkoznia az új helyesírási szabályokkal? Háttér-információkra is kíváncsi? Szeretné tudni, melyek a legfőbb különbségek A magyar helyesírás szabályai 12. és 11. kiadása között? Szeptember elsején lejárt az egyéves türelmi idő, ami azt jelenti, hogy ezentúl kizárólag az új szabályok érvényesek, addig a régiek szerint is írhattunk. A szovegkovacs.blog.hu dr. Ludányi Zsófiával, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársával készített interjút. Nagy terjedelme miatt ma az első felét közöljük. Dr. Ludányi Zsófia többek között számítógépes nyelvészeti feladatokkal foglalkozik, mindemellett nyelvi tanácsadást, nyelvi ismeretterjesztést is végez. Fő kutatási területe a szaknyelvi helyesírások, a mai magyar orvosi szaknyelv helyesírása. Emellett közreműködik a Nyelvtudományi Intézet helyesiras.mta.hu tanácsadó portáljának üzemeltetésében, folyamatos javításában. A Magyar Tudományos Akadémia egyébként 1832 óta közreadja a magyar helyesírás új szabályait.

ludanyi

Különbségek

– Miben más a 12. kiadás, mint a 11.?

– Dr. Prószéky Gábort, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnökét idézve „felhasználóbarátabb” lett az új szabályzat. A munkabizottság célja az volt, hogy a már meglévő írásszokásokat rögzítse. Ez azt jelenti, hogy sok esetben már korábban is használtuk az adott helyesírási rendszert, csak azok még nem voltak írásba foglalva. Általánosan elmondható a szabályzatról, hogy jelentős szabályszintű változások nem történtek.

Egyes helyeken javították, pontosították a szabályok megfogalmazását. A korábbi szabályzat nem adott teljes listákat egyes kivételes írásmódú szavakról, a 12. kiadásban ezt pótolták. Egyes részeket átszerkesztettek, például a külön- és egybeírással foglalkozó fejezetet. Néhol szabálypontot vagy szabálypontrészt hagytak ki, például az új kiadásban nem szerepel az asszonynevek írásáról szóló rész vagy a postai címzésre vonatkozó szabálypont.

A 12. kiadás sokkal „rugalmasabb”, mint az elődje. Néhány példa: az ingadozó kiejtésű h végű szavak -val/-vel és -vá/-vé ragos alakjait kétféleképpen lehet írni (dühvel és dühhel). Az elsején számmal írható 1-jén és 1-én formában is.

A többszörös (háromnál több tagú) összetételek írásmódjában az a változás történt, hogy az -i képzőt nem kell beleszámítani a szótagszámba. A 11. kiadás szerint a kerékpárjavítás egybe-, míg a kerékpár-javítási kötőjellel írandó, mivel az utóbbi az -i képző miatt hét szótagos lett. A 12. kiadás az -i képzőt nem számolja bele a szótagszámba, így a kerékpárjavítási is kötőjel nélkül írandó.

S végezetül új szabálypontok is kerültek bele a 12. kiadásba. Például a ragtime-koncert összetétel a ragtime szó végén lévő hangérték nélküli e betű miatt kötőjellel írandó. Ezt a 11. kiadás nem fogalmazta meg explicit módon, csak az idegen szavak toldalékolásáról beszélt, az összetételi tagok kapcsolásáról nem.

Az írásszokás azonban – logikusan – már korábban is alkalmazta ezt a „ki nem mondott” szabályt összetételi tagok kapcsolása esetén, a 12. kiadásban szabály formájában is rögzítve lett. Mindemellett teljesen új szabály az is, hogy a valamilyen oknál fogva „mozdíthatatlan” kötőjelet tartalmazó összetételhez (például C-vitamin, balett-táncos) kapcsolódó új összetételi tagot újabb kötőjellel kapcsoljuk (C-vitamin-hiány, balett-táncos-képzés).

A felsorolás nem teljes, csupán néhány példával igyekeztem illusztrálni a jelentősebb változásokat.

 

Bírálatok, pozitív visszajelzések 

Egy év telt el a hivatalos bemutató óta, az új szabályzat pedig számos bírálatot kapott. Fel tudna sorolni néhány dolgot, amit kimondottan zavarónak tartottak az emberek?

– Ami a szabályzat egyik erénye, a rugalmasság, „felhasználóbarátság”, sokak szerint az hátránya is. Egyes vélemények szerint jó, hogy vagylagos például az 1-jén és az 1-én használata, mások azonban éppen azt nehezményezik, hogy nincs egy egyértelmű írásmód, jobb, ha nincs vagylagosság, és csak az egyik helyes.

Sokan nincsenek kibékülve azzal a ténnyel, hogy már megint változtak a helyesírási szabályok, miért nem volt jó az, ahogy ők tanulták. Több fiatal szülőtől érkezett olyan visszajelzés, hogy most tanulhatják újra a szabályokat, nehogy a saját kisgyermeküknek butaságot tanítsanak. Itt jegyezném meg, a „már megint” változtak a szabályok arra a közkeletű tévhitre utal, hogy a helyesírási szabályok állandóan változnak; ezt megcáfolom, mert utoljára 1984-ben változtak, előtte meg 1954-ben – ez igazán nem mondható gyakorinak.

Voltak, akik azt rótták fel az új szabályzatnak, hogy egyszerűsítés helyett inkább még bonyolították a szabályokat, például a szótagszámlálásét. Persze nézőpont kérdése, hogy kinek mi a bonyolult, de véleményem szerint egyszerűbb lett a szabály azáltal, hogy az -i képzőt nem számítjuk bele a szótagszámba.

– Mivel kapcsolatban érkeztek pozitív visszajelzések? Voltak olyan változások, amelyeket látva valaki a fejére csapott, és azt mondta, hogy végre, erre vártam?

– Természetesen voltak. Mint korábban említettem, a rugalmasság, a megengedőség elég megosztó volt, egyesek hátránynak, mások erénynek tartják. Főként ez az, amit pozitívumként szoktak emlegetni.

konyv

Terjedelmesebb lett

– 8000 új szóval bővült a gyűjtemény. Mi alapján választották ki az új szavakat? Például a szelfit?

– Nehéz pontos választ adni arra, miért úgy alakult a szójegyzék, ahogy alakult. A szótározandó szavakból összeállított előzetes lista mérete a végül megjelent szótári résznek többszöröse volt; több szempontú rostán, válogatáson ment keresztül, egyenként mérlegelték a készítők, mely szavak kerüljenek bele, melyek ne. Végül a szótári részbe a mai magyar nyelvhasználók leggyakrabban használt szavai kerültek, főként a társadalmi, gazdasági, politikai és tudományos élet területéről.

Hogy mi számít gyakori szónak, annak eldöntésében nagy segítséget jelentenek az ún. korpuszok, vagyis nagy mennyiségű szót (és egyéb metaadatokat) tartalmazó elektronikus szövegtárak, mint például az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársai által készített Magyar nemzeti szövegtár, illetve Magyar történeti szövegtár.

A gyakoriság mellett az aktualitás is fontos szempont volt. Számos neologizmus (új szó) is belekerült a szótárba, amelyek helyesírási kodifikációjához a készítők figyelembe vették a jellemző írásgyakorlatot. Ebben az említett korpuszokon kívül egyes esetekben az egyetemi és főiskolai hallgatók bevonásával végzett tesztfelmérések adatai nyújtottak segítséget.

Mindemellett szerepe volt annak is, hogy az adott szótári szó mennyire képes szemléltetni a hivatkozott szabály „működőképességét”. A legtöbb szó mellett ugyanis fel van tüntetve az a szabálypont, amely az adott szó írásakor releváns.

Hangsúlyozom, hogy a szabályzat a meglévő és gyarapodó szóanyagnak valójában csak egy kis részét adja meg, jellegénél fogva, a terjedelmi korlátok miatt. Természetesen készülőben van egy terjedelmesebb, átfogóbb helyesírási szótár, az 1999-es Magyar helyesírási szótár megújításaként.

szelfi

Selfie és szelfi

Ami a szelfit illeti, esetében is az aktualitás volt a fő szempont, ami miatt szótározásra került. Nem tudom, a szelfi esetén az esetlegesen szokatlannak tűnő, kiejtés szerinti írásmód az, amivel nehezen barátkoznak meg egyes nyelvhasználók, vagy inkább magának az idegen szónak az elterjedésével. Ha az utóbbira gondol, akkor érdemes tudni, hogy a szókincs bővítésének az egyik legtermékenyebb módja a magyarban (és sok más nyelvben is) az idegen szavak átvétele.

Lehet persze próbálkozni magyarításokkal (ez többnyire nem nyelvészek, hanem nyelvi kérdések iránt érdeklődő „műkedvelők” végzik – bár a magyarítás nem is tartozik a nyelvészek feladatai közé), de azt, hogy egy magyarítás elterjed-e, az adott beszélőközösség, a nyelvszokás dönti el.

Nem győzöm továbbá hangsúlyozni, hogy az idegenszó-átvétel nem káros, nem hibáztatható, nem veszélyezteti a magyar nyelvet. Természetesen ettől függetlenül minden nyelvhasználónak szíve joga azt mondani, neki nem tetszik a szelfi szó, ez esetben legfeljebb elkerüli a használatát. De nem mondhatjuk a szelfi szóra, hogy az eredendően rossz, ez tudományosan értelmezhetetlen állítás.

Ami pedig a helyesírását illeti: az idegen szavak esetén a helyesírási szabályzat és szótár gondozóinak döntenie kell arról, hogy idegenes vagy magyaros formában kodifikálják-e az adott szót. A selfie esetében főként az szólt a magyaros írásmód mellett, hogy a toldalékolt alakok írásmódja problémába ütközhet: hogy írjuk példul azt, hogy selfie + -k (többesszám-jel)? Selfie-k vagy *selfiek? A belőle képzett igét pedig úgy, hogy selfie-zik, netán *selfiezik?

A szó végi néma e miatt egyébként a kötőjeles írásmód lenne a helyes, de a kötőjel főként az igei alakban szokatlan írásképet eredményez. Akkor már jóval egyszerűbb, ha a kiejtésnek megfelelően írjuk, és nem kell azon gondolkodni, hogy a toldalék kötőjellel vagy közvetlenül kapcsolódik az idegen írásmódú szótőhöz.

A dr. Ludányi Zsófiával készült interjú folytatását jövő hónapban olvashatják.

Szerkesztették: Gergely Erika és Farkas-Ráduly Melánia (szovegkovacs.blog.hu)