Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A halláscsökkenés és a zaj összefüggései

Megdöbbentő felfedezéssel álltak elő a kutatók: az embert körülvevő hangok közül a fontosabbakat nem a fül, hanem az agy választja ki. Megállapításuk kihatott a hallókészülékek fejlesztésére is.

Szól a tévé, a gyereknél dübörög a zene, a konyhában zúg a mikrohullámú sütő, kalapál a szomszéd, csörög a telefon, miközben élménybeszámolót tart a házastárs. Bele se gondolunk, mennyiféle hang vesz körül minket. A legtöbben a hangzavarból képesek kiválasztani a számukra fontos csatornát, majd arra hangolódva a többit háttérzajként kezelik, de vannak, akiknél szó szerint fejfájást okoz az elkülöníthetetlennek tűnő, fülük ellen irányuló támadás. Brit kutatók megállapították, hogy a hangforrások elkülönítésében mindkét fülünk szerepet játszik, ám a kiválasztás az agyban történik. Ezért is zavaró, sőt, akár elviselhetetlen lehet a sokfelől egyszerre érkező zaj azoknak, aki csak egy füllel érzékelik a környezetüket.

a hallas 1

Egyes szakemberek szerint a zajszűréssel járó problémák a hallásromlás első jelei. Specialisták egy csoportja azt vizsgálja, milyen agypályák befolyásolják az egyszerre több felől érkező hangok szűrését. Alig tudunk menekülni az életünk minden területére kiterjedő lárma elől. Ha túlzásba visszük a fülünkbe ordító zene élvezetét vagy az utcai közlekedés zajánál nagyobb hangzavarban élünk, átmeneti fülzúgással jelez a szervezetünk. Különösen a fiatal felnőttek vannak veszélyben, akik a napi stresszt hangos zenével tetézik. A hangerő pedig olyan, mint a drog, függővé tehet. A nagyothallás időszaka 5–10 évvel korábban kezdődik annál, aki a hallásnak nem engedélyez nyugalmi szakaszokat.

A zaj a legalattomosabb környezetszennyezés, mert szinte észrevétlenül teszi tönkre az életünket. Elvonja a figyelmünket, megzavarja pihenésünket, és mint állandósult stressztényező, folyamatosan veszélyezteti egészségünket. A szakemberek hangsúlyozzák: a zajt nem lehet megszokni, káros lelki és testi hatásai akkor sem csökkennek, ha sok időt töltünk el ricsajjal teli környezetben. A zaj egyébként szubjektív fogalom, ugyanarra a hangoskodásra egyéni érzékenységüktől, idegállapotuktól és szokásaiktól függően az emberek eltérően reagálnak: a kamasz például eksztázisba jön attól zenétől, amivel a szüleit a világból ki lehetne kergetni. Egyetlen közös tulajdonságuk: mindannyiuknak a mások által okozott zaj jelent problémát.

A hang erősségének mértékegysége a decibel (dB). A hallásküszöb egyénenként változóan 0–20 decibel közötti tartományban található, ekkora zajt okoz pl. az erdő fáinak susogása. Az átlagos utcazaj értéke kb. 45–55 decibel (az erős utcazaj már zavarhatja kér ember beszélgetését), a nagyon erős háttérzaj, egy gyári zaj 70–80 decibel, amely több órán keresztül, védelem nélkül éveken át „hallgatva” szinte biztos, hogy halláskárosodást okoz. Ennél fokozottabb zajterhelés (akár 110 decibel) érheti a repülőtéren dolgozókat, mely már rövidebb távon is halláskárosodást okozhat.

* 30–65 dB: ekkora zajszint már alváskárosodást is okozhat, egyformán zavarja a nyugalmat, a pihenést és a szellemi munka végzését;

* 65–85 dB: ilyen magas zajszint egy régi típusú írógéppel, csörgő telefonokkal teli irodában vagy a közepes forgalmú utak mentén észlelhető. Ez a hangerősség károsítja a vérkeringést, fáradtságérzést vált ki, és hatására romlik a vegetatív idegrendszer működése;

* 85–120 dB: ilyen erős zajt okoz pl. a légkalapács, vagy a kamionok dübörgése. Ha valaki tartósan ekkora zajszintet kénytelen elviselni, hallása maradandóan károsodik;

* 140 dB: itt húzódik a fájdalomküszöb, ilyen zajjal jár pl. az utasszállító repülők felszállása. Ekkora zajterhelés már egyetlen alkalommal is hallássérülést okozhat.

Győri György belgyógyász szakorvos

Szeptember utolsó vasárnapján tartják a hallássérültek világnapját a Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján 1958 óta. A hallássérült kifejezés gyűjtőfogalom, mely a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magában foglalja. A világnappal arra hívják fel a figyelmet, hogy a hallássérülteknek sajátos kommunikációs nehézségeket kell leküzdeniük, s ennek következtében óhatatlanul kisebbségbe szorulnak. Világszerte 250 millió ember szenved hallássérüléstől, közülük 70 millió csaknem teljesen siket, újabban egyre több hallásromlás írható a környezeti zajártalom számlájára.