Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A fényt adták át koncertjükkel a szászországiak

A szászországi Löbauból érkezett nyolctagú kamarakórus koncertezett hétfő délután a nagyváradi evangélikus templomban. A kamarakórus bő egyórás koncertjére alig másfél tucatnyi hallgatóság volt kíváncsi. A Collegium Canorum Lobaviense kárpát-medencei körútja során Budapestről jövet érintette városunkat, a továbbiakban pedig Nagyszeben, Segesvár, Medgyes, Makó, illetve Szeged szerepel célállomásaik között.

a fenyt 1

Az 1999-ben alakult, kezdetben kvartettként működő műkedvelő énekcsapat 2003-ban egészült ki oktetté. Azóta több országban is felléptek az a cappella kórusirodalom lelkes tolmácsolóiként. Vezetőjük a löbaui Nikolaikirche templom orgonista kántora, Christian Kühne. Mivel a váradi helyszínt akusztikailag igen különlegesnek találták, az evangélikus templom több pontjáról is énekeltek. A koncert első felében az oltár előtt 15-17. századi műveket szólaltattak meg: Anonymustól az Alta trinita beata című szerzeményt, Andreas Kadnertől pedig az Ein feste Burg ist unser Gott (Erős vár a mi Istenünk) címűt. Ezt követően az oltár mögötti boltív visszhangjával érvényesítették még inkább J. S. Bach Singet dem Herrn (Énekeljetek az Úrnak új éneket – 96. zsoltár) kezdetű motettájának imitációs szövevényeit. A sok energiát követelő nagyszabású Bach-mű után rövid pihenőre felvonultak a karzatra, majd Kühne orgonajátéka után (Widor-toccata) odafentről folytatták az éneklést. Ezután kortárs szerzemény következett, Józef Swider (sz. 1930) Cantus tristis (A mélységből kiáltok) – Cantus gloriosus (Alleluja), majd Max Reger (1873–1916) Wir glauben an einen Gott című kórusműve.

a fenyt 2

Régiójuk zenei múltja előtt tisztelegve Kühne és társai előszeretettel kutatják lausitzi szerzők kéziratait, és veszik fel repertoárjukba e műveket is, ennek jegyében hallhattunk olyan zenei különlegességet is, mint az egykori löbaui kántor, Nicolaus Rost (1542 k. – 1622) Nunc dimittis című alkotását. Elhangzott még Rudolf Mauersberger (1889–1971, egykori drezdai kántor) Das Vaterunser, valamint F. Mendelssohn-Bartholdy Denn er hat seinen Engeln befohlen című kompozíciója. Ám nemcsak latinul és németül énekelt a csapat, hiszen meglepetésként egy ismert protestáns egyházi éneket (Áldjad én lelkem) magyar nyelven adtak elő. Ráadásként a Johannes Matthias Michel (sz. 1962) tollából származó ritmikus Jubilate Deo is elhangzott.

A kórus jelképesen a fényt szerette volna elhozni és átadni énekével, ezt a váradi evangélikus lelkész, Mátyás Atilla által átvett szimbolikus ajándékuk is hivatott volt jelezni a koncert végén.

(sükösd)