Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A diabétesz súlyos következményei

A cukorbetegek világnapját először 1991. június 27-én rendezte meg a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDE) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), látva a cukorbetegség világszerte növekvő terjedését. A diabétesz világnapot minden évben november 14-én ünneplik. Ezen a napon született Frederick Banting, akinek Charles Besttel közös gondolata vezetett az inzulin 1922-es felfedezéséhez.

a diabetesz

A cukorbetegeket gyakran érinti az érzékkieséssel járó diabéteszes neuropátia. Ilyenkor egyszerűen nem érzik, hogy megsérült a bőrük. Ezért kell különös óvatossággal bánni a pedikűreszközökkel, illetve a lehető leghamarabb fel kell ismerniük a lábukon jelentkező bőrelváltozásokat, amelyek akár a lábujjak között is jelentkezhetnek, például csak azért, mert kidörzsölődik a bőr.

A diabéteszes neuropátia a cukorbetegségben kialakuló idegrendszeri károsodás elnevezése. Az idegrostok átmeneti vagy tartós károsodását jelenti, A cukorbetegségnek ez az idegrendszert érintő szövődménye az érző (szenzoros), a mozgató (motoros) és a vegetatív (autonóm) idegeket egyaránt érintheti.

  • Szenzoros neuropátia: az érzőidegek károsodása paradox módon két egymással ellentétes tünetcsoportot okozhat. Egyik esetben a normális érzet – fájdalom, tapintás, hőérzet – gyengül, vagy akár meg is szűnik; a másik esetben pedig inkább kóros érzékzavarok jelentkeznek, ami lehet zsibbadás, bizsergés, hangyamászásszerű érzés. Még zavaróbb, hogy e kétféle tünetcsoport gyakran egyidejűleg van jelen.
  • Motoros neuropátia: beidegzési zavar, ami az izomzatot érinti és főleg izomsorvadás formájában nyilvánul meg. Az izomsorvadás következtében a lábon különféle deformitások jönnek létre, mint például a kalapácsujj. Mindez pedig járási nehézségek, járászavar kialakulásához vezethet.
  • Az autonóm neuropátia: az egész szervezetet érinti ez a vegetatív (akarattól független) idegrendszeri károsodás. A vegetatív idegrendszer felel a zsigerek, a szem és az erek beidegzéséért. A verejtékmirigyek beidegzési zavara esetén a neuropátias beteg lába nem izzad, bőre kiszárad, berepedezik. A száraz bőr pedig „megágyaz” a fertőző kórokozók szervezetbe hatolásának. A szív-érrendszer autonóm neuropátiája esetén nyugalomban szaporább lesz a pulzus, míg felálláskor leesik a vérnyomás. Sajnos ez utóbbi könnyen összetéveszthető az alacsony vércukorszint egyik tünetével. Az ilyen típusú beidegzési zavar miatt fordulhat elő fájdalom- és tünetmentesen lezajló szívinfarktus, illetve „néma” koszorúér-keringési zavar is. Ha a gyomor-bélrendszer érintett, súlyos következmények jelentkezhetnek. Az egyébként ritka gyomorbénulás is bekövetkezhet, amelynek felismerését nehezíti, hogy az esetek mintegy felében egyáltalán nem jelentkezik hasi tünet. A neuropátia talaján alakulhat ki diabéteszes hasmenés, vagy az ellentétje, a bélmozgás lassulása miatt székrekedés is. Az epehólyag beidegzési zavara kőképződéssel jár.

A betegség felismerése nagyon fontos, amint az is, hogy a beteg mindent megtegyen a megelőzés, legalábbis a késleltetés érdekében. A terápiában a legfontosabb a vércukorszint beállítása. Ez megelőzi további szövődmények kialakulását, illetve a már meglévők súlyosbodását, sőt, néhány esetben javulást is eredményezhet. A magas vércukorszint által okozott idegkárosodások mérséklésében jó hatásúak a különböző B-vitamin származékok. A képződő káros szabadgyökök ellen pedig az antioxidánsok vethetők be. Emellett tüneti kezelést is szokás alkalmazni a vegetatív panaszok és a fájdalom csökkentése érdekében.

Nem lehet elégszer figyelmeztetni a cukorbetegeket, hogy nekik külön gondot kell fordítaniuk a láb és a lábfej gondozására. Így jól záródó kényelmes cipőre van szükségük, és megfelelő lábápolásra. Mindennap ellenőrizzék a lábuk, talpuk és lábfejük állapotát. Már kisebb sérülésekre, elváltozásokra is fel kell figyelni, éppen a későbbi súlyosabb fertőzések elkerülése miatt.

Győri György