Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A biztosító mindig fizet

Az egészségügyi biztosítások hazai jellemzőire, a fontosabb tudnivalókra és az utóbbi években egyre népszerűbb külföldi érvényesítésük lehetőségeire vonatkozó kérdésekkel kerestük meg a Bihar Megyei Egészségügyi Biztosítóház (CAS) elnök-igazgatóját, Varga Györgyöt. A vezetővel folytatott beszélgetés betekintést engedett az intézmény szolgáltatásainak és működésének rendszerébe. Varga György 1999 óta áll alkalmazásban az Országos Egészségügyi Biztosítóház (CNAS) Bihar megyei szervezeténél, ahol 2010 -ig, illetve 2012-2016 között jogászként, 2016-2017 között pedig a kontrollszolgálat vezetőjeként dolgozott. 2010-2012 között töltötte be először, majd 2017. május 22 óta a második elnök-igazgatói megbízatását.

a biztosito 1

Mikor van biztosítva egy személy? Mi történik abban az esetben, ha nincsen biztosítva?

– Mindenki, akinek stabil munkahelye van, biztosítva van, függetlenül attól, hogy magáncége van, vállalkozónál dolgozik vagy egy állami vállalatnál áll alkalmazásban, persze azzal a feltétellel, hogy fizetve van az egészségbiztosítási hozzájárulása. Abban az esetben, ha az állampolgár nem dolgozik sehol, az Adó-és Pénzügyi Hivatalnál (ANAF) biztosíthatja magát, ahol havonta, negyedévenként vagy félévenként fizetheti be a megszabott összeget, a minimálbér 5% -át. Ez a megoldás azonban nem kötelező, és sajnos sokan vannak, akik nem fizetik be, viszont ennek a hátulütője az, hogy ha orvosi ellátásra van szükségük, akkor mindenképp fizetniük kell, és ezt már csak hat hónapra visszamenőleg tehetik meg. Ez egyfajta büntetésként is felfogható. A fiatalok, akik 18 év alattiak vagy még nem töltötték be 26. életévüket, és egyetemisták vagy főiskolások, jogilag biztosítva vannak, tehát ingyen részesülnek az egészségügyi ellátásban. Nyugdíjasoknál szintén ez a helyzet áll fenn, ingyenes az egészségügyi alapellátás, ugyanis egy egy hónappal ezelőtt kiadott új törvény értelmében a nyugdíjasoknak sem kell hozzájárulást fizetni.

– Milyen esetekre vonatkozik a biztosítás?

– Törvény által meghatározott egészségügyi alapcsomagot, azaz alapellátást tartalmaz a biztosításunk, amibe különböző szolgáltatások tartoznak bele, így például a háziorvosi ellátás, a felírt gyógyszerek ingyenes vagy részlegesen térítéses kiváltása, az egyes országos egészségügyi programokban szereplő betegségek, például különböző ritka betegségek, tuberkulózis, diabétesz, hepatitis (C és B) kezelése. Például a hepatitis C kezelésére új gyógyszereket írnak fel az ország 12 gasztroenterológiai [az emésztőrendszer betegségeivel foglalkozó orvosi szakterület-szerző megjegyzése] központjában, köztük Nagyváradon is. Ezek mellett transzplantációk utáni gyógyszeres kezelés, laborvizsgálatok és szakrendelések is a csomag részei, illetve különféle orvosi eszközök is, például hallókészüléket, járókeretet, szemlencséket kaphatnak vagy akár házi orvosi betegellátásban is részesülhetnek a páciensek. A különböző orvosi ellátások számára létezik egy bizonyos pénzkeret, ezért egyes esetekben, mint például laborvizsgálatoknál, miután a labor felhasználta ezt a keretet, várólistát készít. Vannak olyan orvosi ellátások, amelyek nagyobb finanszírozást igényelnek, és nincsenek benne az alapellátásban, mint például a transzplantációs műtét maga, amely költségeire az Egészségügyi Minisztériumnak van kerete.

– Mi a véleménye a változásokról, amelyek az utóbbi tíz-húsz évben történtek az intézményen belül?

– Minden évben van valami változás. Egy komoly előrelépés az elektronikus kártya bevezetése volt 2015-ben, mert általa könnyebb végigkövetni a páciensek kórtörténetét, vagy például az európai egészségügyi kártya szintén egy jelentős újítás, amelyet 2007 óta lehet igényelni. Látható pozitív változások, amelyek javulásokat jelentenek, vannak tehát, persze nem mondhatom, hogy a rendszer 100%-os, hiszen az elektronikus SIUI rendszer is elég sokat szokott akadozni. Ami viszont igazán nagy problémát jelent, az a munkaerőhiány. 1999 óta, mióta a biztosító létezik, egyre csak csökkentették az alkalmazottak létszámát. Most például 67 állás a teljes kapacitás, de 7 ebből üres. Épp a napokban jelent meg egy kormányrendelet, amivel egészen év végéig leállítottak bármilyen alkalmazási lehetőséget. Ez egy nagy probléma, főleg ilyenkor, nyáron, a szabadságolások idején, amikor különösen sokan igényelnek európai uniós egészségügyi kártyát, és a meglévő munkaerő-állománnyal nehezebb a biztosítottak ügyintézése.

– Mi várható a finanszírozások terén a családorvosokat, a járóbeteg-ellátást és a kórházakat illetően?

– Statisztikai adatokat állítunk össze évente Bukarest számára (de például más felmérésekre nem lenne munkaerő-kapacitás), amelyek inkább gazdasági adatokra vonatkoznak. Évről évre nő az egészségügyi ellátásra kifizetett összeg, és ez azt jelenti, hogy sajnos sok a beteg, sokan igényelnek egészségügyi ellátást. Nem árt tudni azt is, hogy a betegségekkel kapcsolatos adatokkal a Bihar Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) foglalkozik, mi pedig inkább a finanszírozási résszel. Az ez évi szerződések megkötésekor a szükséges összegnek csak egy része állt rendelkezésre a költségvetésből, körülbelül tizenegy hónapra elegendő összeg. A fennmaradó összeg kiegészítése most következik, tehát még várakozunk a teljes év lefedésére. Ez általában így szokott lenni, nincs meg a keretösszeg az egész évre. A szerződések év végéig érvényesek, és ha év elejéig nem jelenik meg kormányhatározat az új keretszerződésről, akkor a régi szerződéseket hosszabbítjuk meg. Az utóbbi években ez gyakran történt így, de semmilyen fennakadást nem jelentett az egészségügyi ellátás finanszírozásában. A biztosítónak mindig fizetnie kell.

– Milyen Európai Uniós szabályoknak tesznek eleget? Mennyire vannak tisztában ezekkel a biztosítottak?

– Nagyon sokan nincsenek tisztában ezekkel a szabályokkal és egyáltalán, lehetőségekkel. Ezekkel kapcsolatban két fontos szegmenst említenék: egyrészt az európai uniós egészségügyi kártyát, másrészt a különböző formanyomtatványokat. Ez a kettő nagyon különbözik. Az európai kártyát, amely idén tavasztól hat hónap helyett egy évig érvényes, és ingyenesen állítjuk ki, általában akkor kell igényelni, ha valaki külföldre megy, például turistaként, és hirtelen megbetegedés vagy baleset (vakbélműtét vagy törött láb) esetén szüksége van orvosi sürgősségi ellátásra, de úgy nem működik, hogy célirányosan orvosi ellátásért utazzanak vele külföldre. Fontos ugyanakkor az is, hogy az európai uniós biztosítási kártya igénylési kérvényének iktatásától kezdődően már érvényes ez a biztosítás, tehát kártya nélkül is elhagyhatja az igénylő az országot. A külföldön munkát vállalók azonban másképpen kell eljárjanak, hiszen ők az E 106-os formanyomtatványt igényelhetik, akárcsak a nyugdíjasok, akik az E 121-es formanyomtatványt. Ez mindkét esetben azt jelenti, hogy Romániában fizetik az egészségügyi biztosításukat, de külföldön kapják meg az ellátást, amire szükségük van. A külföldi ellátást az ottani egészségbiztosító számlázza le, de Románia fizeti ki a kezelés költségeit, hiszen román állampolgárokról van szó. Az európai egészségügyi kártyánál is ez a helyzet ebből a szempontból.

– Mit gondol arról, hogy a biztosítások átvihetősége egy másik országba (többnyire Magyarországra) egyre népszerűbb a megyében?

– Sok nyugdíjas lépi át a határt az E 121-es formanyomtatvánnyal, sokan a gyermekeik után kerekednek fel és veszik igénybe az ottani orvosi ellátást, de nem tudom ennek a pontos okát. A nyugdíjas nálunk van biztosítva , de a fogadó külföldi országban kapja meg az orvosi ellátást, ha úgy gondolja, hogy erre így van szüksége. A külföldön ellátott, Romániában biztosított személyek után az ellátó ország periodikusan kiszámlázza Romániának az ellátási költségeket, amiket Romániának kell kifizetnie. Külföldön tanuló diákok és külföldön dolgozók az E 106-os formanyomtatvánnyal vehetik igénybe az ottani orvosi ellátást. Egy másik lehetőség a határokon átívelő orvosi ellátás, ami révén bárki, akinek orvosi ellátásra, például műtétre vagy egyéb orvosi ellátásra van szüksége, és megkapja a küldőcédulát a román kezelőorvosától, mert nem Romániában választ kórházat, ahová be kell feküdnie, hanem például Debrecenben vagy akár Bécsben, akkor ő oda elmegy, megműtik, saját zsebéből kifizeti a beavatkozás árát, és idehaza a szükséges iratokkal, számlákkal és orvosi papírokkal hozzánk fordul, visszaigényelheti a költségek egy részét, beavatkozástól függően. 2014. óta létezik ez az opció.

– Köszönjük a beszélgetést!

Szamos Mariann