Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A Biblia nyomában

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 18 tagú csapata kiránduláson vett részt a Reformáció 500 éves évfordulója alkalmából. Utunk először Debrecenbe vezetett.

A református nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete, 1500 m˛-es alapterületével Magyarország legnagyobb református temploma. A Magyarországi Református Egyház jelképe, miatta nevezik Debrecent gyakran „kálvinista Rómának”. 1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban, a Kossuth tér és a Kálvin tér közt áll. Tervezője Péchy Mihály. Kossuth széke a mai napig megtekinthető a templomban, ahol több kiállítás is látható. Egyesek a jobb oldali toronyban vannak elhelyezve, ahol lifttel fel lehet menni a tetőtérbe, a IX. emeleten pedig a csodálatos kilátóba. A templom tornyaiban két hatalmas harang van, közülük a Rákóczi-harang, a nyugati (szemből nézve bal) toronyban függ, Magyarország legnagyobb református harangja. Az ötödik legnagyobb harang Magyarországon, súlya 3800 kg.

Borsiban, Rákóczi szobra előtt

Borsiban, Rákóczi szobra előtt

Innen átmentünk a templom mögött lévő Református Kollégiumba, mely 1538 óta áll a mostani helyén. Falai között kezdettől fogva a legalacsonyabb foktól, az óvodától, a legmagasabb szintig, az egyetemig folyt az oktató és a nevelő munka. A reformáció, belső lényegéből fakadóan létszükségletnek tekintette az iskolákat, s hangsúlyozta a törvényes hatóság ez irányú kötelességét: „Az akadémiákat és iskolákat, melyek az ige veteményeskertei, az ország közjövedelméből gondozzák” – írja az 1562-ben Melius Juhász Péter és Szegedi Gergely által szerkesztett Debreceni Hitvallás. Melius 1558-ban érkezett Debrecenbe, befolyása egyre fokozódott az egyházi és iskolai életben, prédikációiban gyakran ostorozta azokat, akik a szekularizált egyházi javakat nem „az oskolák és tanítók szükségére” adják. Melius Juhász Péter 1566-ban Váradon János Zsigmondtól házat kapott birtokul, hogy az ideköltözött Hoffhalter nyomdáját „egyháza érdekében minél inkább igénybe vehesse”. Az 1567-es debreceni zsinat XL. és LXV. kánonaiban már behatóan és részletesen foglalkozott az iskolaüggyel. A zsinat mindenekelőtt megjelölte az iskolák célját: „az iskolákból is előállíthatja az Úr a lelkipásztorokat, tanítókat, az egyház oktatóit…” Diákjai, tanulmányaik végeztével, vagy sokszor évekig tartó külföldi tanulmányútjuk után visszatérve a falvakban és mezővárosokban kamatoztatták szellemi kincseiket. Munkájuk nyomán falusi iskolák százai létesültek. Magyar nyomdák keltek életre, templomokkal népesült be a magyar alföld, és magyar nyelven szólalt meg Isten Igéje.

 

Állandó kiállítások

Kálvinista Róma, Keresztyén Respublika, Magyar Genf, Miért éppen Debrecen? * A kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért éppen Debrecen válhatott a magyar reformátusság egyik legfontosabb (egyes korszakokban egyetlen) támaszává. A legnehezebb időkben Debrecennek és kollégiumának volt köszönhető, hogy a történelmi Magyarország 1200 református egyházközségének népe nem maradt lelki és szellemi vezető nélkül. Debrecen történelmi szerepét joggal hasonlították Kálvin városáéhoz. A „magyar Genf” főként nyomdája és iskolája által vált véleményformáló hatalommá.

Az ország iskolája, iskolatörténeti kiállítás. * A városi jegyzőkönyvek „a mi iskolánknak”, azaz „Schola Nostrá”-nak nevezték a kollégiumot, amelynek még iskolai törvényei is a főbíró aláírásával jelentek meg. Debrecen a 2000-nél több diákjából évi 60–70 rektort küldött 584 partikulájába, fiókiskolájába, az ország legtávolibb részeibe is, így valóban országos feladatot teljesített.

Nemzeti emlékhely, Oratórium. * A kollégiumot közel 500 év alatt történelmünk nagyjainak egész sora látogatta, köztük erdélyi fejedelmek, Habsburg-uralkodók, a reformkor szellemi vezetői, Széchenyi és társai. A kollégium falai között, annak imatermében, az Oratóriumban tartotta a Magyar Országgyűlés képviselőháza üléseit 1849. január 9-étől 1849. május 31-éig.

Nagykönyvtár. * A 600 ezer kötetes Egyházkerületi Nagykönyvtár nem véletlenül szerepel A világ legszebb könyvtárai című kötetben. A legrégebbi ismert kötetek a bennük olvasható feljegyzések szerint az 1600-as évek második felében már a kollégiumban voltak. Az első jegyzékszerű könyvtári katalógus 1706-ból maradt ránk, ezután kisebb szünetekkel folyamatosan nyomon követhetjük a könyvtár gyarapodását napjainkig. Ma közel 560 ezer dokumentum és 200 különböző folyóirat között válogathat a beiratkozott olvasó. Sajnos ezt nem tudtuk megnézni, mert éppen filmeztek benne.

Egyházművészeti kiállítás. * A bölcsőtől a koporsóig tartó út református szertartásait templomi tárgyak, és rendeltetésüket is megvilágító filmek elevenítik meg. Nagyon szépek az itt elhelyezett kazettás mennyezetek.

A sárospataki vár

A sárospataki vár

 

Sárospatak

Kirándulásunk következő állomása Sárospatak volt. A város az Eperjes–Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog mentén, a híres Tokaji Borvidék területén fekszik. Dr. Kiss Endre József, ny. lelkipásztor, a Református Kollégium könyvtárának volt igazgatója, a Kazinczy Ferenc Társaság titkára, egyesületünk tagja várt minket.

A sárospataki vár, más néven Rákóczi-vár, a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, a város legjelentősebb műemléke. A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. 1605-ben Bocskai hatalmába került, majd 1608-ban Lorántffy Mihály lányai vették örökségükként birtokukba az uradalmat. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett Patak Rákóczi-birtok. Férjével, I. Rákóczi Györggyel együtt jelentős építkezésbe kezdett: 1617–18-ban a várkastély keleti szárnyára emeletet húztak, 1628-ban elkészült az új bástya, s megerősítették a templom északi falát is. 1642-től a kastély déli szárnyára is emeletet építettek, 1647-ben pedig elkészült a Lorántffy-loggia. 1656-ban a Vörös-toronyra ágyúállással új szintet emeltek magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával. 1670-ben Patakon robbant ki a Wesselényi-összeesküvés felkelése, melynek leverése után császári katonaság szállta meg a várat. 1683-ban Thököly kurucai felszabadították a várost, de 1685-ben a császáriak ostrommal ismét elfoglalták. 1694-ben II. Rákóczi Ferenc feleségével ide költözött, majd 1697-ben rövid időre Tokaji Ferenc felkelőinek kezére került az erősség. 1702-ben a császáriak a külső várat felrobbantották és a Vörös-torony egyes részeit megrongálták. 1703-ban foglalták el Patakot Rákóczi kurucai, ekkor leégett a fényes várkastély. A vezérlő fejedelem 1708-ban ide hívatta össze az országgyűlést. A Rákóczi-szabadságharc leverése után osztrák-német eredetű birtokosok tulajdona lett, akik a várkastélyt a 18–19. században átépítették.

A Sárospataki Református Kollégium Magyarország egyik legrégebben fennálló oktatási intézménye,1531-ben a reformáció szellemében alapította Perényi Péter. I. Rákóczi György törvényeket hozott, amelyek szabályozták az iskola életét. Lorántffy Zsuzsanna férje utolsó akaratának tekintette a kollégiummal való fokozott törődést. Patakra költözött, s felügyelte a várban és az iskolában folyó munkálatokat. Elhívta Comenius Amos Jánost, a híres, magyar származású cseh-morva pedagógust, aki – saját szavaival élve – mindent vállalt „ennek a Rákóczi-Atheneumnak a jobbá tétele” érdekében. A kollégium diákjai közül kerültek ki a szabadságharc legkeményebb irányítói. Az iskola továbbá híres volt a magas műveltségű tanárairól is. Az évszázadok során hazánk számos nagyja töltötte itt diákéveit.

A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára közel 400 ezer kötetes könyvanyagát kézirat-, folyóirat-, térkép- és kottatár, iskolai értesítők és gyászjelentés-gyűjtemény, filmtár, hanglemeztár és az elektronikus dokumentumok gyűjteményei egészítik ki, állománya jóval meghaladja a félmillió könyvtári egységet. A raktározás gondját az 1986-ban Makovecz Imre tervei szerint épült Repositorium épülete segít megoldani. A nyomtatott anyag elsősorban teológiai, bölcseleti, történeti, néprajzi, társadalomtudományi, nyelvészeti kötetekkel gyarapszik, de a számos hagyatéki könyvtárnak köszönhetően tekintélyes a szépirodalmi anyagok száma. Az egykori Jogakadémia könyvtára mai jogi szakirodalommal bővül és jelentős az orvosi könyvek gyűjteménye. A könyvállományban 7 kódexet, 18 kódex-töredéket vagy kódexbe kötött könyvet, 33 ősnyomtatványt, s 1430 régi magyar könyvet őriznek, közöttük számos ritkasággal, unikummal. A nyomtatványok restaurálásával saját műhelyük foglalkozik. A kollégiumi könyvtár története egyidős az iskoláéval. Feltehetően az 1520-as esztendők második felében, a lutheránus iskola indulásával kezdődött ez a történet, a református iskola 1531-től indult, 1549-től kollégium, 1566-tól pedig már kálvinista lelkészképző akadémia.

A Fejedelmi könyvtárat azért emlegethetjük, mert 1658 után a kollégiumi könyvállomány kiegészült a Rákóczi-család könyvtárával. Abban az időben, amikor Medgyesi Pál udvari lelkipásztor ezt a gyűjteményt a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség leghíresebb könyvtárának mondja, kétségkívül a nemzeti könyvtár szerepét töltötte be. A könyvtár virágkoraként említhetjük ezt az időszakot, hiszen a fenntartói a fejedelmi család tagjai, akiknek szívügyük volt a könyvgyűjtés és a könyvkiadás is. Már azelőtt is, hogy (III.) Rákóczi Zsigmond a kollégiumra hagyta volna ezt a gyűjteményt, évente támogatták az iskolai könyvtárat pénzzel és könyvekkel. Korábban apja, I. Rákóczi György külön termet építtetett a kollégiumi könyveknek. Nem véletlen az, hogy Sárospatakot a tanulni vágyó nemes ifjak látogatták elsősorban. A külföldi egyetemeket járó diákok megteremtették azt a századokon át érvényesülő modellt, amely szerint megbízatásra vagy személyes felajánlásként, hazatérve könyveket hoztak régi iskolájuknak. A könyvtár az utolsó erdélyi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc oltalomlevelének köszönheti újraindulását és könyvállománya nagy részének a visszaszolgáltatását 1705-ben, az ellenreformációs üldözések első hulláma után. A Nagykollégium klasszicista teremkönyvtárába 1834-ben szállították át a könyveket, ezek legtöbbje mára az 1986-ban épült Repositorium épületében kapott helyet.

A kollégium tudományos gyűjteményének része a nagykönyvtár, a levéltár, az adattár és a múzeum intézményeivel együtt. A kutatók mind a négy intézményben egyszerre is kutathatnak.

Az elmúlt századok alatt a kollégium a város életének meghatározó tényezőjévé vált. A magyar írók – mint a klasszikus műveltség fellegvárát – „Bodrog-parti Athénnek” nevezik; Csokonai a „Múzsák székhelyének” mondja, s később, az angol nyelven megszerezhető és érvényesíthető diplomájának köszönhetően érdemli ki a „magyar Cambridge” elnevezést.

Büszkén mondhatjuk, hogy 2004 óta, amikor először voltunk Sárospatakon, az általunk kiadott könyvek is megtalálhatók a Nagykönyvtár állományában.

 Koszorúzás Kazinczy sírjánál

Koszorúzás Kazinczy sírjánál

 

 

Sátoraljaújhely

Szombaton reggel átmentünk Sátoraljaújhelyre, ahol a Kazinczy Ferenc Múzeumnál várt minket annak nyugalmazott igazgatója, dr. Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke, aki szintén tagja egyesületünknek. Átadott új könyveket, mi is adtunk az általunk kiadottakból.

Első utunk a szlovákiai Borsiba vezetett, a Rákóczi-várhoz. A Bodrog jobb partján álló várkastély történelmi emlékhely, itt született II. Rákóczi Ferenc, a hagyomány szerint az emeleti sarokszobában, ahol látható bölcsőjének másolata is. A 16–17. században épült reneszánsz várkastély mocsaras területen állt, vizesárok vette körül. A 19. században romossá vált. Az 1940-es évek elején helyreállították, benne helyezték el Zemplén vármegye múzeumát, amit 1945 után elszállítottak a szlovákok. Az 1990-es években kezdődött meg az épület helyreállítása. Ebben nagy szerepe volt Hajdú Jenőnek, az itteni Rákóczi Ferenc Egyesület elnökének. Az ő meghívására 2002-ben jártunk először Borsiban, 2004. március 28-án nagy ünnepséget szerveztünk itt a fejedelem születésnapja alkalmából. Váradról több mint negyven lorántffys diákot vittem ide. 2006. március 25-én felavattuk a Magyar Szent Korona Szövetség tagságával az általuk rendbetett emlékszobát, amelyben a nagy fejedelem született. Előadást tartottam a kultúrházban II. Rákóczi Ferenc kapcsolata a Partiummal és Erdéllyel címen. 2010. április 10-én, Hajdú Jenő elnök felkérésére, Sátoraljaújhely polgármesterével együtt emléktáblát avattam fel a várkastély bejáratában.

A várkastély előtt régi ismerősünk, Kázmér István gondnok várt. Megkoszorúztuk a nagyságos fejedelem szobrát, majd elénekeltük a magyar és a székely Himnuszt. Miután közös fényképet készítettünk, meglátogattuk a fejedelem emlékszobáját.

 A gönci Károlyi-szobor

A gönci Károlyi-szobor

 

Széphalom és Gönc

Következő állomásunk Széphalom volt, a 2008-ban elkészült Magyar Nyelv Múzeumának impozáns épülete. Először meglátogattuk Kazinczy Ferenc mauzóleumát, melyet újrafestettek, a festményeket, képeket restaurálták. E hatalmas munka Fehér József érdeme. Ezután elmentünk Kazinczy sírjához, amelyet szintén felújítottak. Dovin Irma és alulírott koszorúzott, majd elénekeltük a Himnuszt. Visszamentünk a múzeumba, ahol megnéztük a különböző tárlatokat.

Délután Göncre értünk. Először megnéztük a református templomot, ennek oldalánál található az első Károlyi Gáspár-szobor, ezt 1890-ben avatták fel a templomkertben és zarándokhelye lett a magyar nyelv szerelmeseinek. A templomkert túloldalán áll a Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás. 1590-ben itt készült el Károlyi Gáspár református prédikátor jóvoltából az első teljes magyar bibliafordítás. Múltban és jelenben a református gyülekezet és a város számára a reformátori örökség, Károlyi Gáspár a bibliafordító prédikátor emléke, maga a Szentírás, formáló és megtartó erőként hatott, és munkál ma is. Gönc városának helytörténetét bemutató teremben, a bejárattal szemben áll a bibliafordító Károlyi Gáspár szobra, Deák Árpád alkotása.

Károlyi Gáspár az 1580-as években megszervezi a magyar protestánsok régi vágyának megvalósulását, a teljes Biblia magyar nyelvre fordítását és kiadását. A reformáció egyik alaptétele a „sola scriptura” (egyedül az írás) elve, e szerint az élet egyedüli zsinórmértéke a Biblia, melynek ismerete minden hívő számára kötelező. Ehhez azonban nemzeti nyelvű fordítások kellenek, nekünk azonban mindaddig csak részfordításaink voltak (Pesti Gábor, Heltai János, Sylvester János, Tövisi Mátyás, Eszéki Szigeti Imre). Károlyi munkaközösséget szervezett a környékbeli prédikátorokból és iskolamesterekből. Valószínűleg részekre osztották a Szentírást és mindenkinek magának kellett megbirkóznia a rá osztott bibliai könyvvel. A fordítás az 1580-as évek vége felé készül el, a nyomdai munkák előtt Károlyi nézi át és látja el a fejezeteket címekkel és lapszéli jegyzetekkel. A kész mű kinyomtatásához igénybe veszi Mágóchy Gáspár és András, később Rákóczi Zsigmond anyagi és erkölcsi támogatását. A Biblia nyomtatására Vizsolyban került sor, ahol Rákóczi átengedte a nyomdának a házát. Mantskovits Bálint nyomdász 1589-ben kezdett neki a nyomtatásnak 4 sajtóval, német és lengyel papírral és több nyomdászsegéddel. Mihelyt Károlyi elkészült a korrektúrával, a gönci diákok — köztük Szenczi Molnár Albert — vitték azt a nyomdába. Az utómunkálatok és a nyomtatás körülbelül 3 évet vett igénybe. A Vizsolyi Biblia (amiből ma az egész világon 52, ebből Magyarországon 24 található) 1590-ben készült el. 2412 lapot tartalmaz, súlya 5 kg.

A Biblia magyar fordítását azóta számtalanszor kiadták, szövegét javították, de a Károlyi-Biblia hatása a magyar irodalom- és művelődéstörténetre, az irodalmi nyelv alakulására felmérhetetlen. Éppen ezért különösen fontos, hogy a Károlyi-féle Biblia keletkezésének városában Bibliakiállításon mutassák be az idelátogatóknak a Biblia történetét a kódextől a számítógépig, ezért jött létre a múzeum Biblia-terme, ahol nemcsak kronológiai sorrendben, hanem különböző nyelvek szerint is csoportosítva vannak a Biblia-fordítások.

A vizsolyi nyomdában

A vizsolyi nyomdában

 

Vizsoly

Utolsó állomásunk Vizsoly, a református Betlehem volt. Kovács Zsolt Levente lelkipásztor várt minket, akivel egy hónappal azelőtt Váradon találkoztunk. Első utunk a 13. századi templomba vezetett, ahol megismerhettük a település és a templom történetét: A Hernád-menti falut, Vizsolyt, amely az Árpád-korban a „királyné németjei” ispánságának központja volt, manapság ezernél kevesebben lakják. Első írásos említése 1215-ből származik, mely ekkor már a templom jelentőségét is jelző Egyházasvizsoly névvel illeti. Valószínűleg II. Géza király alapította, mint királynéi ispánsági birtokot Eufrozina királyné javára. A német telepesek elmagyarosodtak és a reformáció korára, 1575-ben Mágóchy Gáspár református földesúr birtokába került, aki igehirdetőként a bibliatudós lelkipásztort, Czeglédi Jánost állította a vizsolyi prédikálószék szolgálatába.

A település főútja mentén emelkedik a kőfallal övezett Árpád-kori eredetű református templom. A félköríves, alacsony, román stílusú, 13. századi szentély szélesebb szentélynégyezeti részben folytatódik, gótikus tetőzettel, de a félköríves ablakok alapján eredetileg egyértelműen román stílusú volt. A templomhajó déli oldalán egy befalazott gótikus ajtónyílás látható, eszerint maga a hajó gótikus bővítmény. A nyugati homlokzathoz hozzáépítve – kevéssel a gótikus hajó tetőgerince fölé – magasodik a vaskos templomtorony. A 14. századi torony alatt nyílik a templom mai bejárata. A hajó síkmennyezete új. A 13. századtól a 16. század elejéig folyamatosan díszítették a templomot faliképekkel, feliratokkal. Eredetileg mind a külső, mind a belső fal festve volt. A szentély freskói nagyrészt 13. századiak. A kisebb hajószakasz festése 1400 körül készült, a nagyobb hajószakaszt a 15. század első felében festették ki. A ma látható középkori faliképek (freskórészletek) a több mint hat évtized alatt, három fázisban folyó restaurálás során, a vakolat alól kerültek elő. Az apszis képei Krisztus születésével kapcsolatos jeleneteket ábrázolnak. A szentély falain Krisztus mennybemenetele, a Szent Kereszt megtalálása, Szent György harca a sárkánnyal látható. A diadalív hajó felé néző oldalán három sorban sorakoznak a faliképek. Belépve a templomi térbe, az egyszerű karzat alatt tekinthető meg az 1590-ben itt, Vizsolyban nyomtatott első magyar nyelvű teljes Biblia egyik eredeti példánya.

Megnéztük Vizsoly 16. századi nyomdáját, Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeumát is. A terem falain tablók ismertetik a vizsolyi könyvnyomtatást, annak előzményeit, utóéletét. A vizsolyi Biblia a kor legnagyobb nyomdai teljesítménye.

A Vizsolyi Biblia elkészítéséhez szükséges papírt Lengyelországból hozták, amiért jó minőségű Tokaj-hegyaljai borral fizettek. A nagy munka 1589. február 18-án kezdődött és 1590. július 20-án fejeződött be. Ezt bizonyítva hirdeti a Vizsolyi Biblia utolsó lapja, melyen ez áll: „Visolban kezdettetett böyt elsőszombaton, az az 18. napián böyt elő hauának 1589. esztendőben. Es el vegeztetett Istennec kegyelmességéből, 20 napián szent Iacab hauának, Christus Wrunk születése után ennyi esztendőben 1590. Kiből diczértesséc az Wrunk áldandó szent Neue mind öröckön öröcké, Amen.”

A teremben a korabeli nyomda legfontosabb kellékei láthatók. Fából készült sajtó, amelyen a könyveket nyomtatták és a szedőszekrény, amelyben a nyomdabetűket tárolták. Hogy minél hitelesebb legyen, közülünk beöltöztették nyomdaruhába Voiticsek Árpádot – aki maga is nyomdász – és kipróbáltuk a nyomdát, kinyomtatva egy ívet.

Fáradtan, de rendkívül feltöltődve indultunk haza. Tudtuk, e hatalmas mennyiségű információ feldolgozásához hosszú idő szükséges. Rengeteget tanultunk, a reformáció kezdetei és a Biblia nyomában jártunk.

Dukrét Géza