Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

984 esztendeje halt meg Imre herceg

1031. szeptember 2-án, egy bihari vadkanvadászat során Szalárd mellett vesztette életét Imre herceg, Szent István király (ur. 1000–1038) egyetlen felnőttkort megélt fiúgyermeke. A trónörökös halála után rövid idővel a szűzi tisztaság mintaképe lett, 1083-ban pedig – apjával együtt – beiktatták a szentek sorába.

A fiatalon elhunyt herceg szobra halálának valószínűsített helyszíne környékén megalakult Hegyközszentimrén

A fiatalon elhunyt herceg szobra halálának valószínűsített helyszíne környékén megalakult Hegyközszentimrén

Imre herceg rövid életéről viszonylag kevés forrás maradt fenn, tetteiről elsősorban a Képes Krónika és a szentek legendáriuma szolgáltat némi információt. Nem tudjuk, Istvánnak hány fiúgyermeke született, mindenesetre az biztos, hogy Imrét a sorban megelőzte egy másik herceg, akit – III. Ottó német-római császár nyomán – Ottónak neveztek, de ő még fiatalon elhunyt. Miután a szent életű herceg – a Képes Krónika szerint – 24 esztendősen halt meg, születését az 1007-es esztendőre teszik. Imre – bátyjához hasonlóan – Gizella királyné rokonai, a Szász-dinasztia császárai után kapta nevét, mely a Henricus egyik változata volt.

A herceg minden bizonnyal gondos nevelésben részesült; tanulmányairól 1015-től vannak biztos információink, ugyanis ekkor érkezett Magyarországra Szent Gergely, aki – eredeti tervével, a szentföldi zarándoklattal ellentétben – végül a király udvarában telepedett le és István szolgálatába állt. Imre taníttatása a későbbi csanádi püspök feladata lett, neki köszönhetően aztán a trónörökös a hét szabad művészetek (trivium és quadrivium) mindegyikében komoly ismereteket szerzett; a herceg vélhetően elérte a kor legmagasabb iskolai fokozatait, emellett pedig a szerzetesi élethez is közel került. Ha hinni lehet a forrásoknak, Imre a veszprémi Szent György-kápolnában szüzességi fogadalmat tett, melyet élete végéig meg is tartott. Sokan azonban úgy vélik, ezt a történetet csak a későbbi legendaszerzők találták ki, hogy megalkothassák a szent életű, tiszta herceg máig elevenen élő imágóját.

Imrének mindenesetre a trónörökösi pozícióval házasodnia kellett, és bár az esküvőt megakadályozta korai halála, menyasszonyáról így is tudomásunk van. Kijelölt felesége egy ismeretlen nevű bizánci hercegnő volt, feltehetően az ő taníttatására alapította meg Szent István a veszprémvölgyi görög apácakolostort. Mint a trón örököse, Imre a húszas évek végén megkapta apjától a bihari dukátust – az ország közel egyharmadát –, majd később a „Dux Ruizorum” címet is, ami valószínűleg a királyi testőrség parancsnokságát jelentette. Imre emellett katonai erényeit is megcsillantotta, II. Konrád 1030. évi támadása során a Győr mellett kivívott győzelem ugyanis feltehetően az ő érdeme volt. Imre herceg közeli trónra lépése tehát pozitív érzésekkel tölthette el az akkori Magyarországot, ám végül a gondos nevelés és oktatás, a trónörökös okulására összeállított Intelmek mind-mind hiábavalónak bizonyultak. Imre 1031. szeptember 2-án egy vadászaton vett részt a birtokán fekvő Igfán – vagy Igfon – erdejében, ahol a Krónika szerint egy feldühödött vadkan halálra sebezte őt. A szerencsétlen – és a történelem során még visszatérő – baleset gyászba borította az esztergomi királyi udvart, ráadásul igen nehéz helyzetbe hozta Istvánt, hiszen egyetlen gyermeke sem maradt életben. A trónt Imre halála után az uralkodó nővérének fia, a velencei Orseolo Péter (ur. 1038-1041/1044-1046) örökölte, később pedig a Vazul-ági hercegek szerezték meg a koronát. (A Rubicon.hu nyomán)